Ma gondoltam bele egy dolgozatírás kapcsán, mennyi mindent jelent a kozmetika szó, illetve mennyi mindent jelenthet a kozmetika szó, amellett, hogy a szépészeti beavakozásokat értjük alatta általában. Éppen az egyik dolgozatomat kozmetikáztam, amikor ez eszembe jutott. Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy –mint egy egyszerű kozmetikában az arcot- én is széppé, mutatósabbá, esetleg tartalmilag jobbá tettem a szöveget. Ezt csinálja a kozmetika az emberrel, leginkább a nővel. Kozmetikába botlok, ha boltba megyek, akkor is, ha konditerembe megyek, pedig ellentétes irányban vannak ezek tőlem. Kozmetikába botlok akkor is, ha kozmetikába megyek.
Tényleg, ugyanis amíg eljutok abba a kozmetikába, ahová mindig járok, az én szeretett kozmetikámba a szeretett kozmetikusomhoz, lépten nyomon kozmetikát látok. Legalább három ilyen üzlet van az én kozmetikámba vezető nem is olyan hosszú úton. Na akkor felmerül a kérdés: tényleg ekkora igény van a kozmetikára? Ennyire álságosak lennénk? Az emberek a kozmetikával akarják eltűntetni a kisebb-nagyobb hibáikat, amelyek kevésbé szépnek mutatnák őket, ha láthatóak lennének? Lehet. Mindenesetre azt ki lehet jelenteni, hog a kozmetika nagyon népszerű, a kozmetikába járás szintén nagyon népszerű, és nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok, akár a gyerekek, elsősorban a lányok körében. Persze előfordul, hogy tényleges sérüléseket kell a kozmetikusoknak eltávolítaniuk, és ez másféle kozmetika már. Ebben az esetben magam is másként tekintek a kozmetikára, meg a kozmetikusra is. Nem azt feltételezem, hogy másképp fogok kinézni, mikor felállok a székből, hanem valami jót remélek a dologtól. Ebben áll a különbség kozmetika és kozmetika között.
